2016. október 31. 13:22 - KissJanika

Mindenszentek és halottak napja

Ezen a két napon emlékezünk a már üdvözült lelkekre, és  az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekre. Gyertyát gyújtunk hozzátartozóink sírján, ahol gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a krizantém fehér és színes változatai pedig a szeretetet és a tiszteletet.

1452113_599578160099522_1878505262_n.jpg

"E mai napon, szeretteim, mind valamennyi szenteknek emlékezetét egy közös ünneplésnek vígságával üljük. Mert hitvallásuk minél szilárdabb volt a szenvedésben, annál ragyogóbb most a tisztességben.Lépjünk mi is erre az útra, siessünk a mennyei hazába, melynek polgárai közé felvétettünk!" Beda Venerabilis

1453521_599581910099147_1607234129_n.jpg

"Csak ennyit, szervusz, isten veled, isten veled! élet, Ifjúság,remény,mámor, félszeg, gyönge mosoly Halk, tehetetlen kis tiltakozás az éjszaka ellen naiv gyufaláng amit úgyis elfúj a szél Isten veled, eltűnő múlt, valaha valóság Véled is, emlék, ismétlődő, elfogyó kép a tükörben S még veled is, magaddal, én lelkem, tompa tükör Isten veled, búcsúzó kezem is mellyel utolszor intek utánad Isten veled jóság, gyöngeség, elmúlás, isten veled isten Isten velem, isten velünk, isten veled, Elza fiam." Karinthy Frigyes

 

" És nem véletlen az se, hogy az egyház épp ide, a tél küszöbére, az elmúlás kezdetére helyezte – s egymás mellé – mindenszentek és halottak napját, ünnepét. Tette ezt nyilván ama nagyszerű ellentmondás jegyében, melynek a halál csak látszata, tartalma azonban az élet, s tegyük hozzá, a szó legigazibb, legemberibb, tehát leginkább szellemi értelmében – élet. Halottaink szeretete elsőrendűen az élet iskolája. Igaz, nem az élet mechanikus folyamatainak, amelyeknek a nagy természet engedelmeskedik, hanem annak a másiknak, mely teremtő ellentmondásként épp a tél küszöbén kezd új munkába, fokozott kedvvel és lelkesedéssel. A külső kép: a hervadásé, a halálé és a menekülésé. Egyedül az ember függeszti szemét a mindenség lankadatlanul működő csillagaira, a távoli és nagy egészre, s azon is túlra " Pilinszky János

1452565_599583386765666_809256574_n_1.jpg

" Emlék az, ami itt suhan el velem messze, az éjben. Emlék ez a hajó, emlék a város emlék vagyok én elszáll és múlnak az évmilliók s nem lesz pillanat, egy se robogó légi gép visszarohanó lethe-hajók ablaka mellől lesve ki fekete ködben, hogy egymást messe még egyszer szempillantásra a két út elvillanva hogy lássalak s te is, és intsünk az ablakon át. Csak ennyit, szervusz, isten veled, isten veled! élet, Ifjúság, remegő remény, mámor, félszeg, gyönge mosoly halk, tehetetlen kis tiltakozás az éjszaka ellen"  Karinthy Frigyes

575743_599581446765860_906984976_n.jpg

Szólj hozzá!
2016. szeptember 06. 21:12 - KissJanika

Itt van az ősz, itt van újra

A költő verse jutott az eszembe, amikor ez a kép tárult elém a minap. "Itt van az ősz, itt van újra." Ködös, párás reggelek, napról-napra később van világos, előbb van sötét. A természet körforgása megállíthatatlanul múlatja  az időt. Ahogy egyre idősebb az ember gyorsabbnak tűnik ez a körforgás. Érzésre előbb lesz vége a nyárnak, és előbb jön az ősz, a fázós nyirkos reggelek, aztán  a téli hosszú esték. Hamarosan füstölni fognak kis falunk kéményei, előbb húzódnak be az emberek a házaikban. Lassan a határ is kiürül, és a "fekete föld" jelzi csak az őszi munkák végét.

2016-09-03_06_23_12.jpg

A település elcsendesül, a nyári zsivaj már csak emlékképként él. Elkezdődött az iskola, a gyerekek álmosan indulnak a kora reggeli buszhoz. A fecskék eltűntek az elektromos áram légvezetékeiről, már javában szállnak, vagy már oda is értek telelő helyükre. Előkerülnek a kiskabátok, sapkák. Szomorú arcát vette fel a táj.

2016-09-02_06_10_09.jpg

 

2016-09-02_06_06_11.jpg

Sok szép emlék jut ilyenkor az ember eszébe, gyermekkorból, vagy a téli ünnepekhez kötődően. Én például szerettem a nagyszüleim ablakából nézni a hóesést, és hallgatni a megunhatatlan, sokszor elmesélt történeteket, amelyek velük történtek meg. Ebből is látszik a kedvenc évszakom a tél.  Önnek milyen emlékei vannak az évszakokkal kapcsolatosan? Kommentárban szívesen olvasnám.

 

 

Szólj hozzá!
2016. július 17. 17:59 - KissJanika

Mit kell tenni ha árvíz van?

Az árvízvédelmi gyakorlat

Ahogy ígértem, a tegnapi cikk folytatása. Ha már a megelőzés nem elégséges, meg kell kezdeni a védekezést. 2014. májusában így készültek fel a teendőkre a Rába és a Marcal partján lévő települések, egy közös gyakorlattal. Elevenítsük hát fel a történteket:

10420013_702866969770640_495943238472455814_n.jpg

Reggel 8 órakor kezdetét vette a Rába-Marcal által veszélyeztetett településeken a vizek kártétele elleni védekezési gyakorlat. A polgári védelem behívott tagjai pontosan, fegyelmezetten megérkeztek a településünkre.

10420165_702861786437825_1856019223206278515_n.jpg

Kultúrházunk kicsinek bizonyult a kötelező létszám fölé duzzadt résztvevők száma miatt. Köszöntő beszédében Rendesné Sebő Gabriella Polgári védelmi felügyelő örömét fejezte ki a létszám bővülésnek, majd rövid program terv ismertetés után, elmondta a polgári védelem, katasztrófavédelem szervezeti felépítését, jogait kötelezettségeit, valamit feladatát, illetve hogy kik hogyan kerülnek felvételre a polgári védelem tagjai közé. Majd átadta a szót Fehér Sándornak az ÉDU. VíZIG. Rábai Szakaszmérnökség vezetőjének, aki Mikor? Mit? Hogyan? című előadásában részletesen beszélt az árvízvédelem fontosságáról, szabályokról, védekezési formákról, térképek, rajzok, ábrák segítségével szemléltetve az elhangzottakat.

10360539_702925496431454_8955124436019504853_n.jpg

A gyakorlati kivitelezés a Rába partján folytatódott. Három csoport három különböző védelmi feladatot hajtott végre.

1. Egy és kétsoros nyúlgát építése.

10308482_702916959765641_1042534816441733513_n.jpg

10177529_702894973101173_5316588370185000480_n.jpg

 2. Egy és kétsoros jászolgát építése. Mindkettő a töltés magasítása céljából.

10397845_702917056432298_7052121810864970814_n.jpg

10341414_702910973099573_7296133669692058141_n.jpg

3. Buzgárelfogás

10305502_702902393100431_1342183676756773626_n.jpg

 

Mindenki tette a dolgát, hisz nagy többségben már részt vettek /sajnos/ éles helyzetben is az árvízi védekezésben. A gátak gyorsan, pontosan, a feladatban meghatározottak szerint készültek el vízügyes szakemberek irányítása és felügyelete alatt. A felügyeletet végezte az ÉDU. VÍZIG. részéről: Könczölné Bernáth Ilona Területi ügyintéző, Polgár Antal Területi felügyelő, Balázs Zoltán Területi felügyelő, valamint segítséget nyújtott 6 fő gátőr.

10262270_702874259769911_3786538484629806611_n.jpg

10306735_702911436432860_6641012356963153051_n.jpg

10380880_702913689765968_6027922996011106953_n.jpg

10152384_702888353101835_226299766255798906_n.jpg

10349146_702887583101912_3557634261305296706_n.jpg

1186054_702892006434803_4623887874662845385_n.jpg

10371761_702876676436336_6732197916788705256_n.jpg

A sikeres és gyors gyakorlat befejeztével az öt önkormányzat közösen összeállított ebéddel vendégelte meg a résztvevőket. Zárószóban köszönetet mondott Csillag István Tűzoltó Alezredes a Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vezetője, aki elismeréssel nyugtázta a sikeres gyakorlatot. A Veszprém Megyei Büntetés végrehajtás Intézet Őrzői és Őrzöttjei is részt vettek a gyakorlaton, róluk nem készíthettem fotót.

10256245_702910856432918_5597234631142046029_n.jpg

10339763_702911689766168_3301610882085979145_n.jpg

10346202_702882913102379_2153743601905527272_n.jpg

10401486_702917896432214_9014676593682651116_n.jpg

10401912_702875303103140_5717436701354651260_n.jpg

10374891_702871336436870_3169523905569378900_n.jpg

1908013_702917699765567_1661255418234290946_n.jpg

Köszönet illeti Marcaltő, Kemenesszentpéter, Malomsok, Egyházaskesző, valamint Várkesző önkormányzatait, polgármestereit és Polgárait a lebonyolításért és részvételért!

Szólj hozzá!
2016. július 16. 21:48 - KissJanika

Marcal folyó térségünkre gyakorolt hatása, veszélyei!

Vajon lesz változás?

Két évvel ezelőtti bejegyzésem szeretném áthozni a blogoldalra. Első körben ezt a levélváltást, amelyben részletes válaszokat kapunk arra, miért történik meg majdnem minden évben a Marcal áradása, majd az ártérben maradása. Egy következő cikkben pedig, az árvízvédelmi gyakorlatot fogom bemutatni. A 2014.10.06-án elküldött levél kérdései:

A közelmúltban egy közmeghallgatás keretében, fel tettem kérdéseimet a jegyző asszonynak, aggályaimat kifejezve az áradások kapcsán. Válaszként azt kaptam, hogy erről a katasztrófavédelmet, illetve vízügyet keressem meg. Hivatalos formában meg is kerestem, a pápai katasztrófavédelem sajtóreferensét, aki továbbította kérdésemet a vízügyi igazgatóságra.

10371932_700354143355256_5173230144066991141_n.jpg

1. Sajnálatos módon, időjárásunk szélsőségessége miatt, újból kilépett a medréből a Marcal folyó, amely a 8406-os számú úton Egyházaskesző-Nemesgörzsöny között elárasztotta a burkolatot, közlekedésre alkalmatlanná tette, és jelen pillanatig is víz uralja, több mint 3 hete.

4. Rossz nyelvek szerint, a "Marcal tó" kialakulása azért történik meg mivel más értékesebb területeket veszélyeztetne az ár, súlyos anyagi károkat okozva. Igaz-e az az állítás miszerint szándékosság van ezen területek vízzel való elárasztásában?

Erre a kérdésre kaptam kimerítő választ:

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: Igazgatóság) részéről, a Marcaltő környéki elöntéssel kapcsolatos, árvízzel kapcsolatos kérdések tárgyában, levelének 4. pontjára válaszolva az alábbi tájékoztatást adjuk:

A Marcal vízgyűjtő területére augusztus, szeptember és október hónapban is nagy mennyiségű csapadék hullott. Ennek hatására három árhullám vonult végig a vízfolyáson, a magas vízállást a rövid idő alatt lehullott jelentős mennyiségű esők okozták. A talaj telítetté vált, így kevés csapadék tudott beszivárogni, ezért annak jelentős része a mederben jelent meg („normál” esetben a lehullott csapadéknak csak kevesebb, átlagban tizednyi mennyisége jut a mederbe, a többi a talajba szivárog). A Marcal jobb oldali mellékvízfolyásain is intenzív, gyors árhullámok vonultak le, telítve ezzel a befogadó Marcal medret. Az árvíz Karakótól Marcaltő térségéig okozott elöntéseket. A Marcal mentén a becsatlakozó kisvízfolyások, és árkok nincsenek ellátva a betorkollás helyén elzáró szerkezettel, amik megakadályoznák a nagy vizek kivezetődését a Marcal völgyébe. Így a Marcal menti területek ártérnek minősülnek, s a nagy vizek alkalmával elöntés alá kerülnek. Nagyon sok területen a földtulajdonosok beszántották az elvezető-lecsapoló árkokat, így a mélyebben fekvő területeken pangó víz marad, melyek levezetése nem az árvízvédekezés feladata. A Marcal az érintett szakaszon a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, a vízfolyás bal partján fekvő Egyházaskesző és Marcaltő települések azonban az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén fekszenek. A Marcalba betorkolló jobb parti vízfolyásoknak a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a kezelője. A három Vízügyi Igazgatóság folyamatosan kapcsolatban állt egymással, s összehangoltan végezte az árvízvédekezés szükséges feladatait.

10689582_790931040964232_2064374634516181799_n.jpg

A Marcal mentén kialakult árvizek idején a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság folyamatos járőr- és figyelőszolgálatot látott el, vízhozam méréseket végzett, naponta hidrológiai előrejelzéseket készített. Az árhullámok levonulását követően Egyházaskesző térségében a part egy szakaszának megnyitásával igazgatóságunk gondoskodott a víz visszavezetéséről is. A területről a vizek nagy része levezetődött, azonban 2014. október 21-én újabb nagy csapadék hullott, melynek hatására az előző két árhullámhoz hasonló mértékű árhullám képződött a vízfolyáson. A part átvágását meg kellett szüntetni, megakadályozandó egy újabb nagy mértékű elöntést. A Marcal menti átvágott partszakasz tőzeg anyagú. A visszatöltés az átázott tőzeges talaj miatt nem volt állékony, így be kellett avatkozni annak megtámasztására, fólia terítéssel, bordás megtámasztás építésével.

Marcaltő településen az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság védekezett, homokzsákolást végeztek a település védelmében. Az említett, Egyházaskesző- Marcaltő összekötő közút átereszeit lezárták, s ezzel megakadályozták a vizek átvezetődését a falu irányába. A területeken lévő vizek levonulását a Marcaltői-övcsatorna tisztításával is segítették. (Erről részletesebb információkért kérem, hogy az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot keresse meg.) Az érintett területen a Marcal mentén sem állami, sem pedig önkormányzati véd művek nincsenek, így nyílt ártérnek minősül a terület, ami azt jelenti, hogy az árvizek elönthetik. Belterület nem került veszélybe. A területen kint levő vizek mély vonulatokban helyezkednek el, ezeknek nincs lefolyása. A talaj telített vagy telítés közeli állapotban van, így a területen lévő víz nem tud a talajba beszivárogni.

10610810_767692506621419_2606316274403916291_n.jpg


Marcaltő, Egyházaskesző és Nemesgörzsöny árvízi helyzetének jellemzése:

Az Egyházaskesző–Nemesgörzsöny közötti elöntött közút rendkívül mélyen fekszik, a Marcal menti völgyfenéktől nincs kiemelve, terepszinten húzódik. Az út alatt található átereszek részben tönkrementek, eltömődtek, eltörtek, részben a tőzeges altalajban elsüllyedtek. A Marcal és a Marcaltői-övcsatorna közötti területen lévő meliorációs árkok feliszapolódtak, funkciójukat nem töltik be, így a területre kijutó vizek visszavezetődése a Marcal irányába természetes úton (gravitációsan) csak részlegesen és igen hosszú idő alatt történik meg. Az elöntött területek vízborítása talajba való elszivárgással és elpárolgással csökken legnagyobb mértékben. Az árhullámok levonulásakor a Marcal teljes hossza mentén keletkeztek területi elöntések, így (ahogy Ön a rossz nyelvekre hivatkozik) a „Marcal tó” kialakulása természeti adottságokból, a vízfolyás menti területek adottságaiból történt. Semmilyen gazdasági megfontolás nem állt ennek hátterében.

Szombathely, 2014. november 04.

Tisztelettel:

Gaál Róbert
igazgató

 

Ezt a levelet kaptam anno. A védekezés fontos, de a megelőzés még fontosabb feladat. Ön mit gondol erről?

Szólj hozzá!
2016. július 08. 10:20 - KissJanika

Termény betakarítás most, aratás régen.

Gazdálkodás a falu határában.

A júliusi forróság megérlelte az első gabonaféléket, amelyekkel elkezdődhet a betakarítás. Falunk határában gazdálkodó családi vállalkozás munkáját örökítettem meg pár képpel. A 9 hektáron művelt földben árpát vetettek, de a fagykár miatt nem számítottak jó termésre. Az időjárás mindig is a legfontosabb befolyásoló tényező a mezőgazdaságban.

aratas9.JPG

Régen talán mégfontosabb volt az időjárás, mint a mostani, gépiesített világban. Az aratás 60-70 évvel ezelőtt nagy összefogást igényelt, és kézi erővel történt a munkálatok majdnem teljes egésze. A betakarítás idején használt eszközöket megáldatták, a munka megkezdése előtt kinn a földön imádkoztak a bőséges termésért. Általában a családok, rokonok összefogtak, és egymásnak segítve takarították be az éppen aktuális gabonát. Férfiak arattak, a nők kévét kötöttek.aratas.jpg

Azután ezeket a kévéket lovaskocsin behordták az adott gazda házához, ahol a falu cséplőgépén kiverették a szemet. Mindenkinek meg volt a feladata, ki adagolt ki elszedett. A kihulló szalmát kazalba rakták.

anno00161_preview.jpg

Nagyon erősen poros munka volt, de aki kibírta vakaródzás nélkül, az egy idő után már nem is érezte a por csípő hatását.

anno00140_preview.jpg

A cséplőgépet egy fő kezelte folyamatosan, és ő irányította az éppen aktuális családtagokat, hogy mit és hogyan kell csinálni. Az évek során kialakult mindenhol, hogy kinek mi a szerepe az aratásban.

anno00151_preview.jpg

Gyerekek bizonyára élvezték a cséplőgép megmászását, ugyanakkor kemény munka folyt részükről is.

anno00152_preview.jpg

Amikor egy család földjén végeztek, behordták a gabonát, és kicsépelték. A szalmát kazlakba hordták.

anno00111_preview.jpg

Kemény és fárasztó munka volt ez. Napokig eltartott egypár hektár levágása, cséplése, kazlazása. Sok ember munkáját igényelte, de ugyanakkor közösségépítő szerepe is volt. Aratás jó kedvben zajlott. Aratás végeztével pedig mulattak megünnepelték a bőséges termést, sikeres betakarítást.

aratas29.JPG

Manapság, teljesen gépesített a termény betakarítás. Hatékonyabb, gyorsabb, és kevesebb ember munkáját veszi igényben. Régen minden család gazdálkodott, korunkban viszont csak pár gazda műveli azokat a földeket amelyen egykoron elődeink izzasztó munkával gazdálkodtak.

aratas15.JPG

Modern arató-cséplő gép Várkesző földjein.

aratas18.JPG

A széles vágóasztal 5-6 ember munkáját pótolja.

aratas21.JPG

Nagyon gyorsan végig ér a dübörgő aratógép.

aratas22.JPG

A zárt légkondicionált  fülke kényelmesebbé teszi a munkavégzést.

aratas7.JPG

Porfelhő a frissen vágott tarlón.

aratas30.JPG

A szalmát apróra zúzzák, majd szántáskor visszakerül tápanyagként a földbe.

aratas_24.JPG

Néhány forduló után a kombájn kiüríti a magtartályát.

aratas26.JPG

Motor teljes fordulaton, a cső teljes átmérőn pár perc leforgása alatt a pótkocsira ömleszti a frissen levágott árpát.

aratas6.JPG

aratas23.JPG

aratas16.JPG

 

aratas14.JPG

 

aratas5.JPG

aratas19.JPG

aratas_3.JPG

aratas20.JPG

Képes mérni szemveszteséget, nedvességtartalmat, gps segít a táblatartásban.

aratas10.JPG

Természetesen minden kornak meg van a maga szépsége. Az, hogy melyik kor nehezebb, döntse el mindenki. Egy gép a 9 hektárt durván 2-3 óra alatt kényelmesen levágta. Jöhet a következő munkafolyamat. A régi képekért köszönet a varkeszo.hu oldalnak. Önnek van aratással kapcsolatos története? Írja meg kommentben.

Szólj hozzá!
2016. június 20. 23:01 - KissJanika

Eperhold napja

A mai hold kelte különleges, és csak 46 év múlva ismétlődik meg újra. Ez a nyár leghosszabb napja, ilyenkor 16 órán át fenn van a nap. Amikor nyugovóra tér, a hold állásával egyenlő vonalban helyezkedik el, és a fények játéka miatt erősebb színe van. Na persze nem piros mint az eper, csupán még sárgább. Egyes régi törzsek úgy tartották, ilyenkor veszi kezdetét az eper szüret. Megpróbáltam lefotózni ezt a jelenséget. Várkesző horizontján így volt látható.dsc03751.JPG

Természetesen csináltam még képet, szép látványt nyújt a mező, és a távolabbi falu fényei. Remélhetőleg a következő Eperhold idején is fotózni fogok. Ön látta ezt a jelenséget?

dsc03753.JPG

 

dsc03759.JPG

 

Szólj hozzá!
2016. június 12. 11:36 - KissJanika

Jó a kukás lovas kocsi?

Vissza a gyökerekhez.

Kis falunkban, mint a környező településeken is, a hatvanas évekig szinte minden háznál voltak lovak, szarvasmarhák, és egyéb haszonállatok. Aztán a TSZ idejében az állatok egy részét be kellett szolgáltatni, a közös gazdálkodás szellemében. Aztán a kilencvenes évektől újra fellendült az otthoni állattartás, természetesen nem a régi időkhöz mért intenzitással. Pár háznál szarvasmarhák, és P. Géza bácsinál pedig lovak is voltak. Mára már szinte sertés, és tyúk is alig akad egy-egy háznál. Egyrészt az idős lakosság nem bírja már az állattartás terheit, másrészt a fiatalok eljárnak dolgozni, így kora reggeltől késő estig nincsenek itthon.

anno00175_preview.jpg

 

De itt igazán a lovak, lovaskocsi az ami most számunkra fontos. Nemrég rábukkantam egy nagyon jó, és költségtakarékos megoldásra, ami a térségünk javát szolgálhatja. 2015. évtől uniós rendelet, és kötelezettség van a szelektív hulladék gyűjtésre. Sok helyen, ahogy nálunk is, kihelyezett konténerekkel oldják meg. Most egy újabb törekvés van arra, hogy háztól történjen meg a szelektíven összegyűjtött szemét összeszedése. Mivel ez a szokványos kukásautóval túl sokba kerülne, Nagyvázsony község uniós mintára kísérleti módon lovas kocsival végzi el a feladatot, ami az alábbi kisfilmen látható: 

 

Megnézve ezt a videót, nagyon lelkesítően hat a szelektív hulladék gyűjtés, és még a környezetbarát elszállítás kombinálása is. Térségünk közös körjegyzőséggel, és már 2012. év óta közös önkormányzati hivatallal is rendelkezik, Marcaltő, Malomsok, Egyházaskesző és Várkesző települések. Jó kezdeményezés lehetne a térségnek, egy ilyen közös "kukás lovas kocsi". Egyrészt hosszú távon költség hatékony, másrészt munkát teremet, valamint a lovak szaporulatával bevételre is lehet számítani. Jelenleg nem tudom éves szinten mennyibe kerül az önkormányzatoknak a hulladékszállítás, de biztos vagyok benne, hogy állami támogatás is igénybe vehető rá.

 

lovashulladekkocsi2.jpg

 

Önnek mi a véleménye erről az igazán jó és praktikus kezdeményezésről?  Azt azért megjegyezném, hogy Nagyvázsony településen nagy hagyománya van a lótartásnak. Szavazzon, kommenteljen,  ossza meg a cikket, ha lát benne rációt!  Képek a   nagyvazsonyma.hu és a varkeszo.hu oldalakon található.

 

1 komment
2016. június 09. 11:58 - KissJanika

Ha végre itt a nyár!

Ahogy ezt anno megírta a Beatrice - Pancsoló kislány c. számában, valóban jó a strand szezon! Nemrégiben keresgéltem régi képek között, és hamar találtam strandos képeket, méghozzá tavalyról! A képek 2015.08.12-én készültek késő délután. Az adott napon igazán meleg volt 38' Celsius fok. Amint azt lehet látni, a víz szintje eléggé alacsony volt ahogy az utóbbi években már minden nyáron. Természetesen ebben a melegben még ez a sekély folyó is hűsítő hullámaival felfrissülést  ad. Hol is készültek a képek ? A várkeszői-csárda partjánál. A képeket a Panoramio.com oldalon találtam.

122511716.jpg

Látszik, hogy a folyó fele hiányzik szinte. A kavicsos part kedvez a strandolni vágyóknak. Nem csak a környéken élők járnak ide előszeretettel, hanem vannak akik ide tervezik a szabadságukat lakó autóval, vagy sátorral. Teszek fel egy közelebbi képet is, aki felismeri magát írja meg komentben. De lehet írni sztorikat is, amik a Rába partjához kapcsolódnak. Ön idén ki fog menni strandolni a csárdához? 

122511719.jpg

Szólj hozzá!
2016. június 02. 21:39 - KissJanika

Kádár rendszere elpusztította volna!

Bánya a falu határában?

 

Pár nappal ezelőtt, a falu határában, egy mobil fúrótoronyra lettem figyelmes. Utoljára gyerekkoromban láttam, a "Sós-árok" környékén ilyen, vagy ennél nagyobb mintavételhez használt monstrumokat. Akkoriban heteket töltöttek itt, olaj és más anyagok kutatása céljából. Azt gondoltam, talán a volt hulladéktároló gödrök rekultivációját vizsgálják.Természetesen falu szerte szóbeszéd keringett, de kisvártatva meg is kaptuk a hivatalos választ a település hirdető tábláin. 

meghivo.JPG

Egy értesítőt a soron következő nyilvános képviselő testületi ülésről. Ezen belül is az első napirendi pont az ami választ ad a látott munkagépek munkájáról. "Tájékoztató település külterületén tervezett bányaművelésről." Kíváncsian vártam ezt az ülést, mert úgy éreztem a község életét, jövőjét befolyásoló dolgokról lesz szó. Rajtam kívül még hét helyi lakost érdekelt a tájékoztató. -Ez amúgy jó számnak mondható az időponthoz képest.- Az ülés megkezdése után, az első napirendi pontra rátérve, Ferencz Dezső polgármester úr, bemutatta Heninger Mihály bányavállalkozó, geológust. 

tajekoztato.JPG/Képünkön középen fekete ingben Heninger úr, mellette Ferencz Dezső polgármester/

Heninger M.: "Egyházaskesző, Magyargencs térségét már több mint húsz éve, Várkeszőt viszont csak most először érintőlegesen tanulmányoztuk.  Jogerős engedélyünk van a Magyar állam tulajdonában lévő 5,9 hektáron kutatást végezni. Geológiailag egy elég érdekes környékről van szó, egy vulkáni kráter peremén helyezkedik el. Várhatóan június második felében további kiegészítő vizsgálatokat hajtunk végre.  Célja bentonit nevű anyag keresése.  Az elvben tervezett védősávval, 5 hektáros hasznos terület van kilátásban, ami teljes mértékben állami. Helyi tulajdonosok területeit, bányászati tevékenységgel sem nem tudunk, sem nem akarunk érinteni. Köszönhető ez annak, hogy Várkesző külterületének jelentős része, olyan természetvédelmi besorolásban van, hogy gyakorlatilag lehetetlené tesz nem csak bányászati, de bármilyen más helyi kezdeményezést is. Ökológiai magterület. Nagyon fontos, hogy az engedélyeztetési eljárás lefolytatásához kell az önkormányzat elvi támogatása, valamint környezetvédelmi szakhatóság, és az állami jóváhagyás. Nem könnyű és hosszadalmas procedúra. Ha jó pár év alatt sikerül megvalósítani egy pár elemet ezekből, akkor kezdődhet meg, /az állami vagyonkezelő támogatásával/ a kitermelés. Legfontosabb szempont Várkesző vonatkozásában, hogy helyi utakat sem szállítás, sem géplogisztika céljából nem használunk, belső utakat nem terhelünk. Ezt a hatóságok sem hagynák jóvá. Olyan útvonalakon tervezzük elvben, hisz egy nagyon hosszú eljárás legelején járunk, hogy a település külterületének határától, végezzük a szállítási műveleteket. Más esetben komoly problémákat okozhatna. Én sem örülnék az önök helyében ha a házam előtt zaj lenne, teherautók közlekednének. Ezt teljesen kizárjuk, fontos számunkra a falu nyugalmának megőrzése." 

banya_helye.JPG  Leendő bánya területe.

"Fontos tudni, hogy a műveleti terület bányászat szempontjából nagyon kicsi. Egy sztenderd bánya 25-50 hektáros területen helyezkedik el. A település külterülete 50 hektár. A környezetvédelmi hatóság csak úgy járul hozzá, ha mezőgazdasági tevékenységi időn kívül végezzük a munkát. Ez azt jelenti, hogy őszi-téli időszak áll rendelkezésre a bányászatra. Ezt egyébként mi is jónak tartjuk, hisz a nyári melegekben, a teherautó elhaladása kiporzást okozhat, és nem szeretnénk terhelni a közösséget. Még akkor sem ha a bánya területe, mérnökeink szerint is megfelelő távolságra van a lakóházaktól. Majdnem észrevétlenül folyna a tevékenység a lakosság számára. Ezen felül kis mennyiséget tervezünk kitermelni. Hangsúlyozva azt, hogy egy engedélyeztetési eljárás legelején tartunk, és 30 hatóság közreműködésével zajlik a folyamat. Így nem tudjuk még megmondani mikor beszélhetünk kitermelésről. De látjuk azt is hogy az önkormányzat bevételi lehetőségei nem túl jó kilátással kecsegtetnek, így nem csak támogatást szeretnénk kérni, hanem segíteni is szeretnénk. 50-100 éves intervallumban tervezzük a kitermelést, még ha kicsi területről is van szó. De ezen a kicsi területen  egymillió köbméter nyersanyagot detektáltunk. Az éves nyersanyag kitermelés tízezer köbméter lesz. Mindezt öt munkanap alatt tizenkét órás munkarendben gépeinkkel, napi kétezer köbméter mennyiséggel elvégezzük. A magyar állam számára fizetendő bányajáradék évi egyszeri, és ezzel azonos összegű díj megfizetésére kötelezzük el magunkat Várkesző részére. Ez tízezer köbméter esetén 3-4 millió forintot jelent. Mind ez növekvő tendenciát mutat, ami annyit tesz hogy akár duplája vagy triplája is lehet ez az összeg, Esetleges kapacitás növelés esetén, ami maximum évi tizenötezer köbméter, 7-8 munkanapra bontva. Pluszban ehhez hozzá jönne az iparűzési adó is. Valamint gondolkozunk még egy fontos ponton, iparterület kialakításán. Egy esetleges feldolgozó üzem felépítésén.  Várom a kérdéseket mind a képviselőktől, mind a megjelent lakosoktól."

gyar_ut.JPG

Lakossági kérdés: "Lesz-e ebből kifolyólag munkalehetőség a helybélieknek?"

Heninger M.: "Mint már utaltam rá, felmerült egy, a bányától nem messze, kb. 700 méter távolságra lévő ingatlanon egy feldolgozó gyár létesítése. Ennek a gyárnak a munkaerő szükségletét ami 15-20 fő szeretnénk megoldani Várkesző lakosaiból. Így azt tudom mondani, ha tervünk megvalósul akkor igen."

Lakossági kérdés: " Milyen mélységben van a bányászandó anyag, kitermelés során a talajvíz  így a fúrt, ásott kutak vízkészlete is veszélyeztetve van-e?"

Heninger M.: "Meg is fúrtuk és meg is mértük, a bazaltig. A kráter középső része száz méternél mélyebben van. Érdekes módon azt mértük, hogy ezeken a területeken, 15-20 méter mélységben már bazalt van. Archív dokumentációkban pluszos talajvizet mértek, ami azt jelenti fúrás után kiöntött a talajvíz. A Rába vízszintje magasabban van mint a rétek közép szintje. Ezért a kutatók számára mindig gondot okozott, mert erősen nyomja a folyó az alap talajvízszintet. Egyrészt nagyon kicsi területen vagyunk, másrészt azóta eltelt negyven év. Míg ők pluszos talajvízzel küzdöttek, addig a mi méréseink alapján 7-8 méteren van a nyugalmi vízszint. A Pannon medencében a talajvíz nívó nem radikálisan, de szépen lassan csökken. Úgy gondoljuk a haszonanyag nagy része a talajvízszint felett van. 5-6-7 méter az első művelési szint. Amennyiben mélyebb művelést tervezünk, azt nem tudjuk megítélni hogy tó marad-e művelési terület helyén. Területrendezési terveink szerint erre törekszünk.

Dr Solti Gábor a hatvanas-hetvenes években végzett fúrást, elmondása alapján a sekély fúrásoknál nem volt jellemző a forróvíz, de a kürtő közelében elképzelhető hamar lehetne találni. Ez érdekes dolog lenne mivel hévízkeltő effektust eredményezhetne. De mind ez kockázatos. Viszont egy bazalt, homokos partú 4 hektár területű fürdésre alkalmas tavat, hatvan-hetven év múlva nem hiszem hogy elleneznének a lakosok. Kérdésre visszatérve, a meglévő kutakra ha akarnánk se tudnánk veszélyt jelenteni. A bányászat folyamán víz szivattyúzást nem tervezünk, mert az veszélyes dolog. Valamint az anyagnak jót tesz a nedvesség. Terveink szerint, 6-7 méterig első művelési szint, azt visszatölteni -4 méterre, és onnan 17 méteres lenyúlással a víz alól kanalaznánk ki."

polgarmesteri_hivatal.JPG

Kérdéseket követően jegyző asszony összefoglalta mindazt ami elhangzott. Majd hozzátette, hogy Várkesző község önkormányzatának feladata hogy a területrendezési tervet módosítani kell, hogy mezőgazdasági területből különleges besorolású bányaterület legyen, szem előtt tartva a lakosság érdekeit. Ez pedig pénzbe kerül. A kérelmező Heninger úr, ezen költségeket teljes mértékben átvállalja, kérelmezőként állnia is kell. Ez időigényes, 6-12 hónap is lehet. Testület egyhangúlag elfogta a napirendi pontot. Így tovább tud gördülni az ügy a a hosszú engedélyezési folyamaton. 

buszfordulo.JPG

Ferencz Dezső polgármester úr továbbá elmondta azt is, hogy a kritikus állapotúvá vált buszforduló burkolatjavítási költségeit is egy megállapodási szerződés keretében átvállalja Heninger úr cége. Kifejezve a közös együttműködés fontosságát. 

 

buszfordulo_3.JPG

Mindezt átgondolva, hosszútávon mindenképp fellendülést hozhat egy bánya.A szomszédos Egyházaskeszőn már 1999-ben elkezdődött a bentonit bányászata. 

Kádár idejében volt olyan tanulmány, ahol leírták: Várkesző, Egyházaskesző teljes lakosságát kitelepítenék, majd a házakat eldózerolnák. A két falu közt lévő értékes anyagot kitermelték volna. De nem a felszínhez közeli bentonit volt a cél hanem a lentebb  lévő olajpala. Valószínű féltek egy esetleges ökológiai katasztrófától, így sokunk szerencséjére ez nem valósult meg. A mostani bányászati kezdeményezés, nem az itt élők ellehetetlenítésére irányul, hanem velünk együtt közösen a falu felvirágoztatására. Úgy gondolom a faluban nem lesznek ellene.

reggeli_napfeny.JPG

Ez a csupa szív falucska bizony megérdemli a jobb sorsot. Kevés a fiatal. Aki még itt él, az is azon gondolkozik, hogy olyan helyre költözzön, ahol biztos megélhetés várja, ne kelljen órákat utazni a munkába. Az önkormányzat bevételei szűkösek, iparűzési adó, és gépjármű adó is csekély folyik be a kasszába. A régi iskola épületében évtizedeken át működő varroda adott munkát sok helyi asszonynak, és környéken élőknek. Sajnos ez a munkalehetőség is megszűnt több mint tíz éve. Az akkori vezetés, munkahely teremtés és állag megőrzés fejében bocsátotta rendelkezésre a Pápai Ruházati Szövetkezetnek az épületet. De miután bezárt a varroda, az épületmegóvás is az önkormányzat így is szegényes költségvetését terheli. Amit lehet megpróbálnak pályázatok útján megvalósítani, de sajnos sok pályázat önrészes így azokat nem tudja a falu elérni. Maga az épület nagy, sok mindenre használható lenne. Akár turisztikai célokra akár ipari jelleggel. Kiépített konyhája nagyüzemi volt, valamint öltözők zuhanyzók is voltak a varrodások részére. Jelenleg pár helyi fiatal használ az épületben egy helyiséget edzőteremnek. 

iskola.JPG

A buszfordulón kívül  akad más javítani való is, például a temető előtti, és melletti járda, amit már próbáltak javítani több kevesebb sikerrel. A járda rézsű az évek során megcsúszott, megmozdult a burkolat. A bányából származó bevételből majd talán futja a javításra, de addig is marad a pályázat reménye. 

jarda_h.JPG

dsc03739.JPG

Azért akad örömteli hír is, a régi falugondnoki buszunkat, pályázat segítségével sikerült lecserélni újra. Valamint a polgármester úr benevezett a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenybe. Van még mit virágosítani de szép kezdeményezés.

virag.JPG

 

emlek_mu.JPG

dsc03704.JPG

viragok.JPG

viragos.JPG

jatszoter.JPG

Bízom abban, hogy a fent említett témában még sokszor tudok jelentkezni, és csak jó hírekkel szolgálhatok. Szeretném végigkísérni és dokumentálni ezt, a falu számára történelmi jelentőségű változást. 

feszulet.JPG

Pár kép a faluról.

utca.JPG

 

diofa_arnyekaban.JPG

utca_kep.JPG

utcakep.JPG

utca_veg.JPG

 

reggeli_napfeny_1.JPG

 

 

1 komment
2016. május 31. 13:33 - KissJanika

Aprócska falu

Előszó

 Várkesző egy aprócska falu, Veszprém megye legszélén, a Rába partján. Természeti adottságai alkalmassá tenné/teszi arra, hogy itt mindenki megtalálja a számítását aki nyugalomra vágyik. Várkesző életében fontos szerepet játszik a folyó. A blog a település mindennapjait, fontos mérföld köveit próbálja bemutatni. Az itt élő emberek küzdelmeit, a hátrányos helyzetű kistelepülés gondjaival fennmaradásával egyetemben. 

1150364_562278097162862_695736125_n.jpg

Bízom abban, hogy csupa jó dologról tudok majd beszámolni. 

305831_510589592331713_1525079702_n.jpg

Hamarosan beszámoló a nyílt önkormányzati gyűlésen elhangzott tájékoztatóról, amit Heninger Mihály geológus előadásában hallgathattunk meg.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása