2016. szeptember 06. 21:12 - janika2101

Itt van az ősz, itt van újra

A költő verse jutott az eszembe, amikor ez a kép tárult elém a minap. "Itt van az ősz, itt van újra." Ködös, párás reggelek, napról-napra később van világos, előbb van sötét. A természet körforgása megállíthatatlanul múlatja  az időt. Ahogy egyre idősebb az ember gyorsabbnak tűnik ez a körforgás. Érzésre előbb lesz vége a nyárnak, és előbb jön az ősz, a fázós nyirkos reggelek, aztán  a téli hosszú esték. Hamarosan füstölni fognak kis falunk kéményei, előbb húzódnak be az emberek a házaikban. Lassan a határ is kiürül, és a "fekete föld" jelzi csak az őszi munkák végét.

2016-09-03_06_23_12.jpg

A település elcsendesül, a nyári zsivaj már csak emlékképként él. Elkezdődött az iskola, a gyerekek álmosan indulnak a kora reggeli buszhoz. A fecskék eltűntek az elektromos áram légvezetékeiről, már javában szállnak, vagy már oda is értek telelő helyükre. Előkerülnek a kiskabátok, sapkák. Szomorú arcát vette fel a táj.

2016-09-02_06_10_09.jpg

 

2016-09-02_06_06_11.jpg

Sok szép emlék jut ilyenkor az ember eszébe, gyermekkorból, vagy a téli ünnepekhez kötődően. Én például szerettem a nagyszüleim ablakából nézni a hóesést, és hallgatni a megunhatatlan, sokszor elmesélt történeteket, amelyek velük történtek meg. Ebből is látszik a kedvenc évszakom a tél.  Önnek milyen emlékei vannak az évszakokkal kapcsolatosan? Kommentárban szívesen olvasnám.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://varkeszo.blog.hu/api/trackback/id/tr7111683283

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.